Elkészültünk

Mostanában alkalmam nyílik edzeni magam az éjszakai nem alvásokra, mert ugyan a gyerekem még bennem lakozik, így sok vizet nem zavar, cserébe vagy egy konvektorom, ami viszont annál jobban megkeseríti az éjszakáimat. Az úgy volt, hogy nem rég költöztünk új lakásba, ahol megörököltük a konvektorokat is amivel eddig nem volt tapasztalatunk. A halk, ámde annál drágább és hidegebb központi fűtéssel szemben, ez legalább meleg de mint kiderült vannak apróbb hibái, aminek az a következménye, hogy amikor az ember legmélyebb álmát alussza olyan hangot ad ki, mintha felrobbant volna. Szívroham, felébredés, ha már felébredtem, akkor irány pisilni, utána inni, visszacsattogok az ágyba, majd egy óra múlva kezdődik elölről minden, úgy általában 5x egy éjszaka. Szerencsére a gyerekszobában nem produkálja ezeket a hang effekteket, mi meg egyelőre tűrjük, mert most nincs annyira kedvünk egy konvektor cseréhez.

Ezt az apróságot leszámítva mondhatni sínen vagyunk, kijelenthetem, hogy elkészültünk. Múlt héten végre sor került a gyerekszoba dekorálásra, ami olyan jól sikerült, hogy Zé ki is jelentette, hogy ő költözik be inkább abba a szobába. Tényleg nagyon szép lett, bár nem saját ötlet alapján készült, hanem megláttam valaki gyönyörűséges falfestményét a világhálón és onnantól kezdve nem tudtam mást elképzelni a szobába. Először úgy volt, hogy Zé festi meg, de inkább a biztonságosabb  megoldást választottuk és egy kedves ismerősünk készítette el falmatricából, azt hiszem jól döntöttünk. A héten érkezik a szőnyeg és a függöny, ruhák a szekrényben sorakoznak, még ki kellene elméletileg vasalnom őket, de attól eléggé ódzkodom. Először is nem tudom mit vasaljak ezeken a mini cuccokon, nálunk a vasaló szökő évente kerül elő körülbelül, másodszor pedig mire azt a rengeteg ruhát kivasalom nagymama leszek. Pedig látom az anyukák körében ez a vasalás kérdés elég nagy projekt, lehet nekem is komolyabban kellene vennem. 

Ma voltam a védőnőnél, ahol a vérnyomásom ismét a 140-et verdeste, de ez esküszöm csak attól van, hogy amikor mérik úgy izgulok, hogy nehogy magas legyen, miután az orvosnál sem tudok soha elfogadható eredményeket produkálni csak maximum a 2. mérés alkalmával.  A haskörfogatom 100.5, szerintem az nem olyan vészes, 5 cm-t nőtt szeptember óta, én pedig 70 kg vagyok, úgyhogy 10 kiló csúszott fel rám eddig.  Jó lenne ennyiben is maradni, elméletileg, ha normálisan diétázom ez megvalósítható, bár a gyermek 20-25 dkg-ot hízik még hetente. Normálisan diétázni viszont nem mindig van kedvem, mert ölni tudnék egy falat csokiért, aminek tegnap meg is lett a következménye. Mivel kifogytunk a teljes kiörlésű kenyérből, két szelet fehér kenyeret merészeltem vacsorázni, ráadásul ha már lúd legyen ugye kövér leöblítettem egy bögre kakaóval, úgyhogy mérte is egy horrorisztikus 8.4-es cukrot (7 alatt kellene lennie) magamnak. Mostanában egyébként kedvenc időtöltéseim közé tartozik, hogy a neten böngészem a jobbnál jobb sütemény recepteket és arról álmodozom, hogy hogyan tömöm majd magamba az összeset szülés után.

Íme az egyik kedvencem: http://tucsokbogar.blogspot.hu/2011/06/csokolades-pavlova-cseresznyevel.html, a nővéremtől már meg is rendeltem :D

A szívét is meghallgattuk, minden rendben volt, megint renitenskedett a drága és le akarta rúgni a szívhang hallgatót a hasamról, nem tartozik a kedvencei közé. Csütörtökön megyek az első ctg-re kíváncsi vagyok ott mit fog produkálni.

Egyébként lelkileg kezdem felkészíteni magam a szülésre, most már próbálom lassan kihúzni a fejem a homokból és valahogy tudatosítani magamban, hogy nekem nemsokára azon a pici lukon ki kell préselnem magamból egy gyereket.