Nem alvás

Nem is akarok beszélni róla.....mióta ezt a blogot írom, illetve mióta Dani megszületett erről panaszkodom. Ez egy utolsó bejegyzés amiben még felhozom  a témát és utána nem szeretnék több szót/betűt ejteni erről, beletörődöm, ez van ezt dobta a gép. Azt hiszem már mindent, vagy legalábbis majdnem mindent kipróbáltunk. Hagytuk sírni, bementünk, adtunk neki vizet, tápszert, cumit, plüssállatokat, vettünk éjszakai fényt, betakartuk, nem takartuk be, ringattuk, megtanítottuk magától elaludni, magunk közé vettük az ágyba, ez sem vált be, visszakerült a saját ágyába, azt hiszem elmondhatom, hogy ugyanabban a ritmusban telnek a napjaink, van napirend, sőt az estének is megvan a maga szeánsza, rengeteget vagyunk szabad levegőn, játszóterezünk, kirándulunk.....és semmi nem használ:) Gyakorlatilag 3-4-5 kelésnél tartunk már megint vagy még mindig vagy én már nem is tudom. Most már egyedül csak attól rémülök meg, hogy hamarosan érkezik a tesó és mi lesz így éjszaka a két gyerekkel, mert egyelőre ezt elképzelni sem tudom, de valahogy muszáj lesz majd megoldanunk. Talán kétszer nem születhet ilyen rossz alvó gyerekünk és talán a kisöcsi már 2 hetes korától át fogja aludni az éjszakát, csak az a kérdés hol, mert Danival így nem nagyon tudnak majd egy szobában "lakni", és mivel 1.5 szobás a lakásunk túl sok opció nincs. Szóval így kicsit izgalmas lesz az életünk, azt hiszem a kávé lesz a legjobb barátom és valahogy megpróbálom a maradék agysejtjeimet megtartani. Egyébként meg annyira aranyos és imádok vele lenni és nem csak azért mert az én gyerekem (persze:D), de olyan jófej kiskrapek okos és van humorérzéke, imádja a kutyánkat, igazi jófej társasági lény, akivel jó elmenni bárhová, mert tud viselkedni és amikor ébren van többnyire tényleg jó vele lenni :D egy-két hisztit leszámítva, de olyan jó lenne ha így több mint 1.5 év után kicsit aludna is. Majd egyszer..talán...

Öcsipókkal már a finishben, a 32. hetet taposom jövő héten, pár hét és bármikor érkezhet a bébi. Szeretnék túlenni a szülésen és a kórházban töltött időn, Danitól még 1 napot sem voltam távol, nem tudom mi lesz 3 napig. Kíváncsi vagyok rá milyen lesz, Zé szerint tejesen más mint Dani, szerintem hasonlítani fognak :) Izgulok amiatt is hogy Dani hogy fogja fogadni, mennyire lesz toleráns, mennyit ért meg most vajon ebből az egészből, ha nagyobbak lesznek szeretni fogják-e egymást, illetve hogy nekünk mennyire fog menni a kétgyerekes szülő szerep. Szóval vannak kérdőjelek és nagy az izgalom is, de összességében már várom, hogy találkozzunk, hogy tényleg együtt legyünk 4-en, várom a karácsonyt, már mint nagy családként és várom, hogy 2-3 év múlva lássam a gyönyörű fiaim, ahogy együtt játszanak és megnyugtat a tudat, hogy talán nem lesznek soha egyedül a világban és amikor majd el kell őket engednem először egyedül bringázni, először egyedül a suliba, az első buliba, külföldre tanulni, akkor ők mindig ott lesznek egymásnak.

UI. Ha valaki tud egy nagy lakást jó helyen nagyon olcsón ne habozzon írni:D