2018. október 19., péntek

Boldog 4. szülinapot Ábel!


Már te is 4 éves vagy és a születésed napján ugyanilyen napsütéses meleg őszi nap volt, mint idén október 14-én. 4 év alatt egy érdeklődő, mindenre kíváncsi kis csibésszé cseperedtél, aki végtelenül szereti a bátyját és ez az érzés Dani és közted kölcsönös.
Nagy kék szemeiddel csodálkozol a világra és veszel le a lábamról és ha valamit el akarsz érni mindent bevetsz, ezért napi szinten küzdünk egymással, mert az akaratod érvényesítése mellett a végsőkig kitartasz. Az óvodába való beilleszkedésed nem volt zökkenőmentes, pedig közel 3 évig jártál bölcsibe, de sokat sírdogáltál az első két hétben, hogy inkább otthon maradnál velem. Szerencsére mostanra megszoktad és szerintem meg is szeretted, az óvónénik elmondása szerint egész kisautó maffia alakult ki a csoportban a fiúk között.

Danival nagyon jó testvérek vagytok, persze mint minden testvér között, köztetek is vannak viták és egyszer egyszer oda is csaptok egymásnak, de igazán nagy verekedések szerencsére nincsenek. Dani általában enged neked amikor éppen pont azzal szeretnél játszani amivel ő, ami elég gyakran előfordul, mert általában mindig azzal szeretnél játszani amivel Dani. J Amikor mérges vagyok rátok és veszekszem veletek akkor persze összezártok és egymás mellé álltok, főleg amikor csak az egyikőtökkel morgok mindig megvéditek egymást. Előfordult, hogy Dani annyira megsajnált, hogy még pityergett is az ágyában, mert veszekedtem veled. Örülök Neki, hogy vagytok egymásnak és nyugodtabb leszek majd amikor kamasz korban elkezdtek egyedül eljárkálni, mert tudom, hogy akkor is vigyázni fogtok egymásra. Kívánom, hogy soha ne veszítsd el a nyitottságod és a kíváncsiságod, amivel most a világ felé fordulsz és mindig ilyen kitartó legyél ha valamit el szeretnél érni, mint most.

Valamelyik mesében hallottátok, hogy a „Család mindenek előtt” és néha szoktátok mondani , „Anya, ne feledd!” felszólítással és mindig elérzékenyülök, hogy két ilyen kis manó szülei lehetünk, akiktől ennyi szeretetet kapunk, akik számára tényleg mi vagyunk a minden és az a fő feladatunk, hogy a legnagyobb szeretetben, érzelmi biztonságban neveljünk Titeket, hogy azt érezzétek, hogy hozzánk bármikor bizalommal fordulhattok, hogy megmutassuk nektek, hogy a világ milyen sokszínű és érdekes és nincs olyan amit el nem érhettek az életben, csak kitartás kell hozzá és eltökéltség és mi mindenben támogatni fogunk Titeket egész életünkben.
Bízom benne, hogy sikerül felhőtlen gyerekkort biztosítani számotokra és sikerült megtartani Titeket nagyon sokáig gyermeknek. Tudom, hogy rengeteget kell nekem is fejlődnöm, főleg abban, hogy a rohanó hétköznapokon is minőségi időt tudjunk együtt tölteni és inkább igenis üljek le veletek játszani ahelyett, hogy belevetem magam a háztartás végelláthatatlan időrabló spiráljába. Hogy a reggelek ne mindig az örült rohanásról szóljanak, amikor látjátok rajtam az állandó feszültséget, mert megint késében vagyok. Hogy igenis vezessük be a közös vacsorákat, amikor nem megy a TV és mindenki egy asztalnál ül és elmondja, hogy mi történt vele aznap. Hogy apukátokkal is mérsékeljük a vitákat és nagyobb türelemmel és szeretettel forduljak felé, mert ő mindennél jobban szeret minket a világon.