Ábelnek

Lassan eltelik fél év mióta megszülettél és mostanra a kis nyekergő, pislogó újszülöttből hatalmas huncut, két foggal rendelkező gombóccá cseperedtél. Súlyban még Danit is túlszárnyalod, pedig ő sem volt pehelysúlyú, de te 4.5 hónaposan mért  9.2 kilóddal inkább az egy éves korosztályhoz tartozol. Te sem alszol, ami éjszaka rettentően rosszul tud esni és akkor dühöngök, sőt haragszom Rád és emiatt reggel mindig bűntudatom van, mert egyébként mindig mosolyogsz, mindig jókedvű vagy, hagyod a bátyádat érvényesülni és egyelőre csendben veszed tudomásul hogyha itthon van, akkor bizony nincs mese, nekem vele kell foglalkoznom. Érdekes, mert amikor ő bölcsiben van, az idő alatt kiköveteled a Neked járó maximális figyelmet. Fél évesen is már nagyon bölcs kisfiú vagy. Danit egyébként is imádod, amikor itthon van mindig őt figyeled és nagyon örülsz amikor odamegy hozzád, bohóckodik, de még akkor is amikor azt mondja "Jajj tesó, nem tudom mit csináljak már veled" :D (esküszöm nem tőlem hallotta :P) Még csak belőlem táplálkozol, vagy az éppen aktuális kezedbe kerülő plasztik játékot, vagy éppen valamelyik testrészünket próbálod elfogyasztani, de a napokban elkezdünk ismerkedni a Föld adta javakkal, úgy mint az alma, krumpli, sárgarépa. Szereted ha mondókázunk, énekelünk, olyankor is mindig kacarászol. Napközben sem jellemző, hogy túl sokat alszol, olyan 2x 40-45 percet ha itthon vagyunk, de a babakocsiban képes vagy 2 órákat is szunyókálni. 

A hétvégén Dani és köztem lezajlott párbeszéd ismét rávilágított, hogy a világ legcsodálatosabb dolga, hogy itt vagytok nekünk:

Dani - Nekem Ábel a barátom
Én: - Igen, Ábel nagyon szeret Téged
Dani - Én is nagyon szeretem Őt