2013. május 25., szombat

5. hónap

Május 10-én volt 5 hónapos, de csak most jutottam el odáig, hogy összefoglaljam mi is történt az elmúlt 1 hónapban.

Súly: 9200 gramm

Hossz: 73 cm (ezt most mértük, tehát 5.5 hónaposan ennyi)

Evések száma: össze-vissza, most valahogy úgy érzem kevesebbet eszik. Rövidebb ideig szopizik, utána elkezd forogni, nézelődni minden jobban érdekli. Ma kapott először reszelt almát, nem mondom, hogy akkora sikert aratott, de végülis lenyelte, holnap folytatjuk a próbálkozást.

Alvás: Katasztrófa.... Elmentünk 1 hétre a Balatonra, ott is 1.5-2 óránként kelt, ráfogtam az idegen helyre, bíztam benne, hogy majd jobb lesz, egy pár napig jobb is volt, de hazajöttünk és itt is ez van. Alszik fél 12-ig, vagy fél 1-ig, utána 1.5- 2 óránként nyöszörgés. Eszik kicsit és vissza is alszik. Egyébként már egészen hozzá szoktam. Vannak napok, amikor nagyon el vagyok fáradva, de ha napközben tudok aludni egy órácskát, akkor már rettentő kipihentnek érzem magam, van úgy, hogy egyáltalán nem is vagyok álmos. Viszonylag kevés alvással is elvan az ember egész jól, minek aludja át az életét? :) Csak tényleg meg kellene próbálnom nem megetetni minden ébredésnél. Napközben még mindig olyan 2 órát bír ébren lenni, utána alszik olyan 40 percet, na ez az idő pont semmire nem elég, úgyhogy én jobban örülnék, ha kevesebbszer, de hosszabbakat aludna. 

Mozgás: A kezét, mint írtam még mindig inkább hátul szereti tartani hason fekvésben, úgyhogy járunk tornázni, de azért egyre többet játszik maga előtt a játékaival, csapkodja őket a földhöz stb, úgyhogy talán ez is javuló tendenciát mutat. Most már néha meg is próbálja kinyomni magát, pl ha a kutyát akarja látni és ehhez magasabbra kell emelkednie. Hátról hasra egyfolytában megy a pörgés, amikor elfárad hason, akkor visszafordítom és ez megy gyakorlatilag egész nap. Ha leteszem a földre, hason nagyon hamar képes a tengelye körül elfordulni, úgyhogy vándorol a játszószőnyegen. 

A babakocsiban most lekopogom, de jól elvan, ha nem alszik akkor elnézelődik, persze azért véges a türelme. Egyébként meg szörnyű, hogy eltelt lassan fél év mióta megszületett..még egyszer ennyi és nem is baba már, teljesen elkeserítő.


2013. május 23., csütörtök

Jelen

Május 20-án a Balatonon kibújt az első foga, történetesen a jobb alsó:) Nagy dolgok történnek a Balatonon, csoda hely az ottan:)

Egyébként pedig rohannak a napok, evezünk, küzdünk, harcolunk néha sodródunk, de ilyen az élet, viszont éppen emiatt, amikor a gyermek alszik és nekem van időm a gép elé ülni, akkor a megoldásokat keresem és nem nagyon jut időm a blogolásra. Nem elég, hogy Zé munkahelyén gázok vannak, hétfőn ellopták a telefonját, úgyhogy én már azt mondtam, hogy komolyan valami átok ül rajtunk. A barátnőm meg is adta egy boszorkány telefonszámát, aki vállal rontáslevételt és nem sok választ el tőle, hogy felhívjam. 
A lényeg, hogy a gyermek napról napra okosabb, ügyesebb, szebb és ezt minden elfogultság nélkül állíthatom. :) Nagyon sokat vigyorog sőt hangosan röhög, már lehet vele bohóckodni, van humorérzéke, továbbra is sokat énekel, minden érdekli, mindent megfog, tép, húz a szájába vesz, tegnap épp a kutyát szerette volna megenni, úgyhogy el is döntöttem, hogy lassan elkezdjük a hozzátáplálást, mert egyszer csak arra jövök be a szobába, hogy lerágta az eb lábát. Ez a hozzátáplálás dolog így elsőre igen bonyolultnak tűnik, először ezt adjak, aztán azt, csak pár kanállal, vezessem be a glutént, keksszel, nem keksszel, tejpéppel, nem tejpéppel, bio, házi, cukros, cukor nélküli és pár év múlva meg leshetem, amikor vödör számra dönti magába a kólát. Na de még nincs döntési helyzetben szerencsére, (vagy szerencsétlenségére nem is tudom) és a minap azt mondta az énekes lány a ringatón, hogy ne is ajánljuk fel a döntés lehetőségét egy ilyen pici gyereknek,  mer az frusztrációt okoz számára, így viszont én leszek rettentő frusztrált, hogy biztos mindent jól csinálok-e. Az első próbára a hétvégén sort kerítünk, mert az éjszakai alvás ismét katasztrófa, 1.5-2 óránként ébredés van, hátha a szilárdabb táplálék megoldja ezt a problémát, mert mióta igazi ragadozóvá vált egy fél foggal, már igazi ragadozóhoz méltóan is akar táplálkozni.
Elkezdtünk úszni járni, illetve eddig egyszer voltunk, mert utána egy hetet Balcsiztunk és kimaradt. Igazából Zoli úszik vele, én csak asszisztálok és igazi bolond anyukához méltóan egyfolytában fényképezek. Minket jobban feldob ez az úszás dolog, egyelőre Dani elég rezignáltan vette tudomásul, hogy ő már úszni is jár, mondhatni a világ legtermészetesebb dolgának tűnt számára. Dévényes tornára is járunk, mert a kezeit még mindig inkább hátul akarja tartani hason fekve és mi gonosz szülők erőszakoskodunk, hogy tegye előre, nem akarjuk megérteni, hogy ő csak ilyen korán gyakorolja az ejtőernyőzést. mellesleg ha ejtőernyőzni fog tuti agyoncsapom Na ezt a torna dolgot kevésbé fogadta jól, szegénykém végig nagyon sírt, olyan rossz volt nézni, nagyon sajnáltam. Azt mondta a tornáztató lány, hogy nem fáj neki, de nem tudom, ez inkább ilyen masszázshoz hasonlító dolog volt, az meg nem minden esetben kellemes. Igazából el is bizonytalanodtam, hogy tuti szükség van-e rá, mert olyan nagy konklúziót nem tudtam leszűrni, hogy akkor most miért is teszi hátra a kezét. Ha jól értettem az ízületei lazábbak, de bizonyos izmai feszesebbek. Az 5 hónapos státusz feljegyzése elmaradt, de a hétvégén bepótolom reményeim szerint. :)