No hát az úgy
van, hogy két hétig a Balatonon nyaraltunk, ahol szerencsére nem sok
világhálóra csatlakozási lehetőség volt, így ide sem volt alkalmam írni. Nem
kezdenék részletes élménybeszámolóba, mert ahogy egyik kedvenc bloggerem Lucia is megírta "más álmánál és más
betegségénél már csak a más nyaralása az unalmasabb" én is ezt az elvet
vallom.
Egyik nap a
kikötőben ücsörögve megállapítottam, hogy ez az utolsó nyarunk kettesben
Zé-vel, illetve már ez sem egészen kettesben, de még át tudtuk magunkat adni a teljes
önzésnek és csak magunkkal foglalkozni. Mindenki azt hajtogatja használjuk ki az
alkalmat, vagy hogy most pihenjük/aludjuk ki magunkat, mintha ez így menne, hogy
előre 10 évre most letudnánk az alvásadagunkat. Másrészről meg meg sem fordul a fejünkben pihenni,
és kihasználni az utolsó kettesben eltöltött napokat, mert nem tudjuk
még, hogy milyen lesz ami utána következik és inkább siettetnénk az időt, hogy végre
ne csak hasfalon és egyebeken keresztül érintkezhessünk Danival. Aludni amúgy sem alszom túl jól már olyan 3 hete,
éjszakánként felébredek, vagy folyamatosan álmodok valamit nagyon furcsa félig éber
félig alvó állapotban. Nem tudom minek köszönhető, mert tök nyugodtan élem meg
ezt az egész terhesség dolgot és nem szorongok a jövőtől sem, vagyis úgy
látszik tudat alatt kicsit mégis, csak ez sajnos éjszakánként nyilvánul meg.
Egyszer már volt ilyen velem, akkor egyszer csak magától elmúlt, reméljük ez
esetben is így fog történni.
A gyermek
egyébként egyre aktívabb, illetve vannak nagyon aktív és kevésbé aktív napjai,
most már minden nap érzem a mocorgását. Tegnap szinte egész nap matatott
valamit, lehet átrendezte a kuckóját, de nagy munkába volt az biztos. Nem tudok
beszámolni arról, hogy már magzati korban is kialakult napirendje lenne,
teljesen esetleges, hogy mikor van ébren, bár azt elmondhatom, hogy reggeli
után általában ő is aktív. Ma a szüleim megvásárolták
neki élete első verdáját, szerintem nagyon sportos és igazán férfias, ez lenne
az:
Jövő héten
megyek legközelebb orvoshoz, valószínűnek tartom, hogy semmi említésre méltó
nem fog történni a vizelet és egy esetleges manuális vizsgálaton kívül, 4 D
ultrahangra szeptember 01-re jelentkeztem be, remélem akkor pózol nekünk egy
kicsit Dániel.
23+2-nél tartunk, őrület! A hétvégén 6 hónapos terhes vagyok, tudom, tudom, óriási közhely,de tényleg rohan az idő!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése